Diploma, 2007.

Az első idei frissdiplomás, akinek munkáját ajánlom mindenkinek szíves figyelmébe,
Kiskovács Eszter,
aki a MOME színeiben, tervezőgrafikusként végzett az idén.

Diplomamunkája, a Tengerkönyv a trópusi brazil hangulatból ad ízelítőt. A könyvben olvasható szövegrészletek felnőtteknek szólnak, képi világa a mai, szubkult, latin stílusú illusztrációk és graphic design világát idézi (Nate Williams, Eduardo Recife, Warren Dykeman) így elsősorban afféle "felnőtt mesekönyv".



A könyv mérete 20x21 cm - tulajdonképpen egy dupla könyv, azaz két könyvből áll, nevezzük felső és alsó könyvnek őket. Ezek egyaránt negyven oldalasak, amelyeknek közös hátoldaluk van, így hátra lehet hajtani az egyik könyvet. Ez lehetővé teszi, hogy a könyveket külön-külön nézzük meg, de kifektetve párhuzamosan is lehet lapozgatni őket. A felső és alsó könyvben két külön történet van, amelyek összekapcsolódnak. Mindkét történet lineáris cselekményű, és bizonyos pontokon keresztezik egymást. A duplasága miatt az egyiket ki is zárhatjuk, egyszerre csak egy történettel is foglalkozhatunk, de egymásba fonódnak a szereplők sorsa, csakúgy, mint egy szappanoperában. A vége is mesébe illő “happy end”, szív alakú keretben Jorge és Laura látható, mellettük egy hal úszik el virággal a szájában, oldalán fim, azaz vége felirattal. A hal és a virág kettejük attribútumainak tekinthetők, amelyek szintén a könyv végére kerülnek összhangba.

A Tengerkönyvben olvasható szövegek két regényből: Carlos Fuentes Laura Díaz évről évre című regényéből és Patrick van Eersel: Ötödik álom című könyvéből valók, de olvasható néhány portugál szó és brazil recept is. A szavak a képbe illeszkedve annak szerves részét képezik és mintegy megfűszerezik hangzásukkal a képi világot. A könyvek utolsó oldalán kis portugál-magyar szótár kap helyet, ahol az olvasó megtudhatja a szavak magyar jelentését.

A Tengerkönyv kérdéssel indul: “Trópusom, minek raktad a kezem tele színnel?”, amelyet Eszter egy nagy műlevélre festett rá. Az intenzív, élénk színű virágok, gyümölcsök, trópusi látványok játéka, burjánzása segíti azt, hogy a cselekmény érzelimileg még túlfűtöttebb, még változatosabb legyen – ebben keresendő a válasz.

Külön érdekessége és értéke a könyvnek (a már említett extra kötszeti megoldáson túl) a képeknek és a tipográfiának az egymásba fonódása, a szép, kézzel készített írások, melyek afféle modern kalligráfiákként működnek, valamint az is, hogy gyakran valamilyen felületre festve jelennek meg ezek a képek és feliratok, amelyektől aztán még izgalmasabb, még latinabb az egész.

S hogy miért is e témaválasztás? Erre így felel az alkotó:
"A Tengerkönyv egy felnőtt mesekönyv, amely a trópusi tengernél, partján és vizében zajló életről szól. Ez a téma már korábban is foglalkoztatott, de a Portugáliában töltött Erasmus ösztöndíj óta a tenger meghatározóvá vált számomra. A brazil kultúra régóta érdekel, brazil tanároknál tanultam capoeirázni és jelenleg tanulok táncolni. Nagyon szeretem a brazil művészek képeit, a brazil filmeket és zenéket. Ezek után egyértelmű volt számomra, hogy Tengerkönyv cselekményének helyszínéül Brazíliát választom."

Gratulálunk!:-)