2007-03-27
4 megjegyzés:
-
Szántói K írta...
-
Nem értem. Mi azon munkálkodunk, az a cél, hogy legyen egy szakma Magyarországon, aminek súlya van, amit nem néznek le, amit megbecsülnek, ami jelent valamit, ami magas színvonalon történik, ahol ezt a tevékenységet folytatók tudnak egymásról, aminek érdekvédeleme van, amit nem kevernek össze valami mással, amit úgy hívnak, hogy illusztráció. Jó lenne, ha nem írhatná csak úgy oda valaki a névjegykártyára, hogy illusztrátor. Ma már a tervezőgrafika, tervezőgrafikus nagyon tág fogalom, ami több szakmát, szakirányultságot rejt, és azt hiszem, mindegyik egész embert kíván. Ld.: designer, typográfus, reklámszakember, illusztrátor, 3d grafikus, képregényrajzoló -és még ki tudja mi, ami sokszor egészen másfajta gondolkodást, készséget, képzettségett, agyat, karaktert, életmódot kíván. Szerencsés embernek mondhatja magát, aki ezek közül többre is rálát, és ráadásul magas színvonalon művel. A baj az, hogy a megélhetés miatt mindenki mindenféle munkát elvállal, amihez talán nincs elég felkészültsége. Azt hiszem, hogy mi, tervezőgrafikusok sem örülünk annak, ha egy számítógépes guru, műszaki egyetemet végzett ember tervezőgrafikusnak meri nevezni magát, mert ért bizonyos grafikai szoftverekhez...Én sem nevezem magam festőművésznek azért, mert szoktam plein-air képeket festeni. Sajnos "mi illusztrátorok" is több "malomban őrlünk", ld.: Magyar Illusztrátorok Társasága, de talán egyszer lesz valami. Szóval oda akarok kilyukadni, hogy lehet, hogy valaki jó laptervező, jó dizájner, de attól még nem biztos, hogy jó illusztrátor is, vagy fordítva. Sőt illusztráción belül is elég nagy különbségek lehetnek. Valakinek realistább irány megy, van aki a formai átírások mestere, ki kézzel-anyaggal, ki számítógéppel csinál jobb dolgokat. Van aki figyelembe veszi a hagyományokat, más a trendet követi. Van aki nagyszerű színes dolgokat csinál "nünüke" stílusban, de egy tinédzsereknek szóló történelmi regény, vagy ismeretterjesztő könyv illusztrálására nem állna rá a keze.A képregényrajzolásnak is megvannak a maga törvényei, ott is próbálják magukat meghatározni a rajzolók.
Szántói K. -
2007. márc. 27. 10:17:00
-
irisz írta...
-
Nagyon bízom benne, h. a GYIE blog a designhungary-n érzékelhetô masszív lehúzó kritikák gyûjtôoldalának ellenpéldája tud lenni.
Azt gondolom, h. építô jellegû kritikát sokféleképpen lehet írni, esetleg az sem szégyen, ha vkinek vmi akár tetszik és ezt be meri vallani, de nekem olyan érzésem van h. a fent említett oldalon habzó szájjal várnak sokan minden egyes áldozatra, ami eléjük kerül. Szomorú és ez megindokolja, h. sokan miért félnek bármit is nyilvánosság elé tárni itthon, aki meg megteszi... hát sokat kockáztat. :) -
2007. márc. 27. 11:50:00
-
tim írta...
-
Én is furcsálom, hogyha létrejön egy kiállítás ami az illusztrációról szól, miért keresnek benne más célokat mint pl:" tervezőgrafika, tipográfia"???...és mi az a tipikus iparos illusztráció???? Ez mind mellébeszélés, okoskodás...
Már az előző hozzászólásomban is jeleztem , hogy itt a legnagyobb probléma az, hogy a szakmával foglalkozó emberek között sincsen egyetértés...amit én nagyon sajnálok, mert kéne léteznie egy olyan közös értékrendnek ami egy bizonyos szakmaiságot vesz alapul, és persze utána jöhetnek a szubjektív szempontok is...
Igenis örülni kell, hogy létrejön egy ilyen kiállítás és persze le lehet vonni mindenféle konzekvenciát... -
2007. márc. 27. 13:06:00
-
bogi írta...
-
Szívemből szóltok mindhárman. És hiszek benne, hogy SIKERÜL, mert talán vagyunk annyian, akik nem kicsinyes és provinciális szempontokat hajtogatnak, hanem messzebbre néznek. BIZTOS, hogy a normális, szellemi emberhez méltó magatartás egymás segítése, az összefogás, és olyan magas célokért való mindennapi tevékenység, mint pl. hogy LEGYEN a szakmánknak színvonala, megbecsülése, respektje, és legyen érdekképviselete is... Sajnálom, hogy a designhungary nemhogy "kezet nem nyújt" a grafika ezen ágát művelőknek, hanem ODA SEM FIGYEL, hogy mi a hír és kikről szól. Pedig designer és illusztrátor - elvileg - potenciális kollégák számos, figyelemreméltó grafikai projektben. Úgy látszik, annyira még nem "felnőtt" a tervezőgrafikusok eme kritikus csapata, hogy ezt a tényt felismerje, és ezzel a kollegalitással nézzen végig egy magyar illusztrációs kiállítást.
MI GONDOLKODJUNK MÁSKÉPP.:-)) -
2007. márc. 27. 18:27:00
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ez tervezőgrafika vagy tipográfia?
Csak azért kérdem, mert ahogy látom, tipikus Iparos (bocs, Momés) illusztrációk lennének ezek. S én sosem értettem, miért olyan az oktatás ott, amilyen - azaz miért megy el annyira a képgrafika irányába a tervezőgrafika helyett? Úgy értem, a gayakorlatban igen ritkán van szüksége az embernek arra, hogy sajátos hangulatú kis illusztratív megoldásokkal örvendeztesse meg a megrendelőjét...
A tipográfia, betűk, színek, formák, képek kezelése azonban mintha háttérbe szorulna. Szökőévenként egyszer látni olyan tipográfiai megoldást, ami nemzetközileg, vagy az egyetemen kívül megállná a helyét. Az "Iparos" illusztrációk viszont csőstül jönnek minden évben. Mi ennek az oka? Rosszul látom?
Szerintem nem az MOME hibája, hogy a hazai megrendelőknek eszük ágában sincs illusztrációkat rendelni. Azért ha továbbnézel ennek a porfészeknek a határain akkor könyvekben, magazinokban, címlapokon, plakátokon számtalan pozitív és gyakorlati példával találkozhatsz. Ne feledjük, hogy 10-15-20 évvel ezelőtt milyen gazdagon illusztrált könyvek (mese, irodalom, vers stb.) jelentek meg, a hazai alkotókat dicsérve. Kifejezetten emelte egy könyv eszmei (adott esetben anyagi) értékét a benne fellelhető illusztráció. A magam részéről nagyon is támogatom a feltörekvő generációkat. Folyassák csak a fáradt vért a padlóra. :-)
Szerintem is jó, hogy lehet ilyen jellegű munkákkal találkozni itthon is, illetve a rájuk jellemző szellemiséget elsajátítan is van mód. Hiányolom viszont a másfajta jellegű oktatási módszereket, a kevésbé illusztráció-központú alkalmazott grafikát.
Igaz, hogy most indított a MOME "média design" névvel egy új szakot, de ott "audiovizuális tervező művészek" képzése van tervbe véve...
Kérdés, szükséges-e egy leendő tipográfusnak, könyvtervezőnek, laptervezőnek, neadjisten reklámgrafikusnak az illusztratív, narratív grafika területén való NAGYON MAGAS SZINTŰ jártasság?
"Nyugati" példák alapján úgy látom, egy jól működő mellérendelt viszony van az illusztrátorok és a tervezőgrafikusok között, persze minkét oldalról átjárással, de sokkal élesebben elválik egymástól a két terület. Itthon persze a szűk piac behatárolja a lehetőségeket, de úgy látom, erősen legátolja, vagy legalábbis egy bizonyos, kizárólagos irányba tereli a növendékeket ez a mostani szemlélet.
Eh, így jár, aki csak postolás után olvassa vissza a kommentet... Elnézést a szóismétlésért. :)
Bár a MOME az egyik szervezője a programnak és a PONTon-ról is tudott, hogy a MOME galériája, a kiállítás mégis a GYIE (Gyermekkönyvszerzők és illusztrátorok egyesülete) "tagságágának" munkáiból áll, kimondottan illusztráció a témája. Nem pontosan világos, hogy miért pont az a fő kérdés egy ilyen kiállítás kapcsán, hogy a MOME grafikusképzése miért nem design vagy/és tipográfiacentrikusabb.:-))
Természetesen a könyvtervezőknek, tipográfusoknak, reklámgrafikusoknak, designereknek stb. NINCS szükségük egy olyan magas szintű képalkotói jártasságra, mint annak, aki kimondottan illusztrátorként dolgozik - bár a gyakorlatban valóban van átjárás az alkalmazott grafika különböző feladatai között.
Én - az "illusztrációközpontú" felsőfokú grafikusképzés ellenére sem érzem úgy, hogy olyan hajde rengeteg, profi képalkotói képességekkel, az alkalmazott művészethez (az illusztráció is az!) szükséges alázattal és formanyelv-gazdagsággal, gondolkodásbeli hajlékonysággal felvértezett grafikus kerülne ki az egyetemről. Az biztos, hogy nagyon kellene egy design-szemléletűbb felsőfokú grafikusképzés, hiszen a tervezés gyakorlata ezt kívánná, és a hazai munkaerőpiacra is ráférnének valóban magas szakmai kvalitásokkal bíró frissdiplomások.
Részemről drukkolok a VISART akadémiának, hogy ne fulladjon provincialitásba a képzés náluk, és valódi alternatívává nőjék ki magukat a felsőfokú grafikusképzésben. A tananyag és az oktatái szemlélet ugyanis nagyon meggyőző - kérdés, mire mennek vele.